Február - 2018
H K S C P S V
  01 02 03 04
05 06 07 08 09 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 25
26 27 28  

Sikeres vállalkozások (előadás-összefoglalók a Spin-Off Klubból)

ALEXANDRA

HOTEL PANDA

NETPINCÉR

PREZI

USTREAM

ALEXANDRA

Matyi Dezső könyves birodalma nem kifejezetten spin-off vállalkozás. Azok, akik azonban részt vettek a Corvinus kollégiumában a múlt hétfői beszélgetésen, sokat megtudhattak a kezdő és feltörekvő vállalkozások buktatóiról és lehetőségeiről. Arról, hogyan lett garázsbérlőből a plázák legnagyobb könyves bérlője, hogyan vívott harcot a piacvezető Librivel, a Könyvklubbal. Állítja, hogy mindig sok pénzt akart keresni, de ez nem minden, fontosak a kötődések és a megérzések, nem utolsó sorban az „ego”.

Matyi Dezső, aki Pécsett a könyvkereskedést egyedül, az utcán kezdte, most ezer főt foglalkoztat. Fontos számára, hogy a cégen belül mindenki „találja ki magát”, ezt sokan nem tudják megoldani. Állítja, hogy a cég nem egy szociális foglalkoztató, de sok kollégájával 20 éve együtt dolgozik. Általában egyszemélyben dönt, ugyanakkor beismeri, hogy nem ért mindenhez.

A könyvkiadással és -kereskedelemmel kapcsolatban manapság a világon és Magyarországon is sokrétű problémák merülnek fel. Sokan sokallják a kiskereskedők 30-40%-os haszonkulcsát, pedig Matyi Dezső szerint ez a reális, a forgalom az év utolsó hónapjaira korlátozódik, azonban addig is fent kell tartani az üzleteket, veszteségek árán is. Sajnos a kiadó maga is csak kevés nyereséget tud elérni, hozzávetőlegesen 10%-ot. Természetesen legrosszabbul a szerző jár, a honorárium problémáját fokozza az E-book, mert nem szabályozott, pedig gyorsan terjed. Ennél rosszabbnak csak az „élősdieknek ” nevezett, alapvetően állami támogatásból megélő kiadókat tartja. Matyi szerint nincs szükség a könyvkiadás és -kereskedés állami támogatására, véleménye szerint ebből a pénzből inkább a tanári fizetéseket támogassák.

Ami az Alexandra Kiadót és Könyváruházat illeti, a vállalkozás egy 80 ezer forintos Zsiguli eladásával kezdődött, később tízmilliós hiteleket vettek fel. Voltak mélypontok is: például lejárt hiteltartozások, de üzletileg az is: hogy a kiskereskedők féltek az „alextől”, mert a nagy választék miatt sokan eladósodtak: ebben az időszakban a „nagyság” rossz volt.

A Librivel, ezzel a meghatározó könyvkereskedő céggel sajátos kapcsolatba lépett. A Libri - szemben az Alexandra „zöldmezős” beruházásaival - „könyvesboltokból készített könyvesboltokat” a Könyvterjesztő Vállalat privatizálásával. „Kartell-megállapodást” kötöttek, miszerint az Alexandra vidéken, a Libri Budapesten terjeszkedhetett. A megállapodást később felmondták, az ügy kereskedelmi perpatvarrá fajult, nyilvánosságot is kapott. Ez egy tipikus konkurencia-harc, amihez csak némileg hasonlítható a Könyvklub afférja az Alexandrával. A közkedvelt klub komoly adósságokat halmozott fel a könyvkiadóval szemben, amely ezért felszámoltatta, továbbá pár száz millió forintért átvette a Könyvklub illusztris boltjait, Sopron, Szeged…főutcáján.

 Sikerének egyik titka, ahogy Matyi Dezső elmondta, hogy mindig próbálta a az üzletet a vevők szemszögéből nézni.  Másrészt a korábban induló profikhoz képest, akik tölgyfaaszalt, szekrényeket állítottak, ők legelőször csak „pozdorja-boltokkal” nyitottak, csak annyit költöttek, amennyire lehetőségük volt. Erősségük igazából a nagyobb választékban rejlett. A krimi és a ponyva volt az első helyen az áruházaikban is, amiért korábban lenézték őket, pedig  távolabb széles volt a kulturális választék.

Az Alexandra vállalkozás, ami Matyi Dezső első lánya nevét viseli, ma már kiegészült borászattal, lovaglással. Célként tűzték ki a pécsi Zsolnai telep megvásárlását is, ez nem sikerült. A névadó most a lovászattal foglalkozik.     

HOTEL PANDA

A világ egyetlen négycsillagos szállodája a Hotel Panda, ahol a foglalkoztatottak 95 százaléka fogyatékkal élő. A hotel ugyanazt a szolgáltatást nyújtja, mint a versenytársai és bizonyítja, hogy ezek az emberek igenis képesek értékteremtő módon, nyereségesen működtetni egy vállalkozást. A Corvinus egyetem Spin-off klubjában Kocsy Béla beszélt elhivatottságukról és elmondta, hogy üzleti sikerüket milyen tényezők határozzák meg.

Megváltozott munkaképességűeket és fogyatékkal élőket egyaránt alkalmaznak, pszichés betegektől kezdve mozgássérültekig. Ugyanakkor ez nem egy szociális gondozó, vagy rosszabb esetben szociális foglalkoztató, ahol álfeladatokat végeztetnek állami pénzen, sőt gyakran bért sem fizetnek. Szembetűnő volt, hogy nem egyszer olyanokkal is dobozt hajtogatattak, akiknek diplomájuk volt és három nyelven beszéltek.

Amikor Béla és a felesége a szállodába belevágtak a „szakma” bolondnak nézte őket: „a recepcióra egy csinos szőke nő kell, nem egy félkarú ember”. Ők ugyanakkor nagyon pontosan alakították ki az üzleti tervet. Ez nem egy pillanatnyi jó ötletnek tűnt számukra, hanem kéthónapos, alapos gazdasági számítások elkészítés előzte meg a vállalkozás beindítását. Sajnos a bankok egyáltalán nem támogatták volna a mozgássérülteket foglalkozató szálloda elindítását, ezért lódítottak a munkaerőt illetően, amit sajnál, de itt fel kell vetni a bankok felelősségét is.

A legnehezebb feladat a munkatársak kiválasztása volt, az hogy ki milyen munkakörre alkalmas. Ezek a többé-kevésbé beteg emberek az átlagnál sokkal érzékenyebbek, ezért egy speciális training rendszert alakítottak ki. A munkára jelentkezőknek először egy interjún kellett részt venniük, családjukkal együtt és az orvosi papírokkal. A második körben a hotel vezetői és „házi” orvosa dönti el, hogy ki mire alkalmas. Akinek nem tudnak munkát adni, igyekeznek más cégeknél, intézményeknél elhelyezni. Hogy konkrétan értsük miről van szó: a Panda Hotel értékesítési vezetője kerekes székes, a recepciós háromgyerekes apa skizofrén, de amióta dolgozik kimutathatóan javult az állapota, a pénzügyes vak, de kiválóan alkalmazza az exelt. „Nem lehet megengedni azt, hogy az egyébkénként diplomás,  gyengén látókból csak masszőrök lehessenek” - mondta. Ezen túlmenően próbamunkát biztosítanak fiataloknak is, 3 hónapra, ingyenesen. Előnye, hogy a kezdő fogyatékos álláskeresőknek lesz gyakorlatuk és referenciájuk.

A szálloda kihasználtsága egyébként 65%-os, ami az európai átlaghoz képest is magasnak számít. Kocsy Béla szerint nem ez a mérvadó. Célközönségük az egészségeseken kívül természetesen a fogyatékosak. Ráadásul ők, a külföldiek és a hazaiak is átlagban ötször annyi idő töltenek a szállodában mint a nem fogyatékosak. 2007-ben indították a szállodát, a következő év forgalmát 2009-ben megduplázták, és 15 millió forintos nyereséget értek el. Ez a gyors növekedés ebben az üzletágban ritkaságnak számít. Természetesen az állami támogatást is igénybe veszik, bár a rehabilitációs hozzájárulást például elhibázottnak tartják, hiszen nincs annyi rehabilitációra szoruló, ráadásul a befolyt pénzt sem erre a célra forgatják vissza.

A szálloda célközönsége nem kimondva a hasonló fogyatékosok, akik sorstársaik körében jobban érzik magukat, és megértik egymás problémáit. Kocsy Béla egyik példaképe Henry Ford, aki a T-modellen kívül arról is ismert volt, hogy gyárába fogyatékosat is foglalkoztatott, például a futószalagnál félkezű embereket, mert egyes munkafázishoz egy kéz is elegendő volt.

NETPINCÉR

Csontos Zoltán és Perger Péter cége a NetPincér 1999-ben indult útjára, nem garázsban, hanem a Közgáz Kinizsi kollégiumának VII. emeleti szobájában. A Magyarországon több, mint 7 mrd-os forgalmat közvetítő, ma már 50 főt foglalkoztató vállalkozás további hét országra terjesztette ki tevékenységét. Az egyetem Spin-off klubjában Zoltán elmondta, hogy sikerüket milyen tényezők határozták meg.

Csontos Zoltán azzal kezdte, hogy először utazásközvetítés vagy könyvvásárlások internetes megoldásáról gondolkodtak. Azért döntöttek mégis az étel mellett, mert a kollégiumban a szűkös telefonkapacitás miatt a pizzarendelés nehézségekbe ütközött, ők pedig éhesek voltak. Ugyanabban az időben a kollégiumban az internetes elérhetőséget szobák szintjén kiépítették. Azonban önmagában ebből még nem születik sikeres üzleti vállalkozás.

Az üzlet az éttermek megnyerésével kezdődött, amelyekkel fel kellett venni a kapcsolatot. Az egyik nehézséget a – viszonylag gyenge informatikai hátterű- vendéglátóhelyek internetes elérhetősége jelentette –mondta Csontos Zoltán, de ennél is nagyobb probléma volt, hogy meggyőzzék őket a nethasználat előnyeiről. Az első időszakban éppen ezért csak annyi étteremmel léptek kapcsolatba, amennyi a megrendeléseiket kiszolgálta, így az éttermek számára is igazolta az ötlet életrevalóságát.

Kezdetben még személyhívón rendeltünk – mesélte Zoltán, később jött a fax, kiegészítettük az sms-ek kapacitását, úgy, ahogy az éttermek megkívánták, mindez igen költséghatékonynak bizonyult. Ugyanakkor a mai napig nagy problémának tartom, hogy az internet- és tartalomszolgáltatók nem fordítanak elég figyelmet a nethasználók tájékoztatására az internet üzleti célú felhasználásának hasznosságáról.  A cég tevékenysége alapvetően Budapestre koncentrálódik (kb. 60°%), külföldön is a legalább 500 000-es lélekszámú városokat célozza meg, mivel a nagyvárosi életvitel, a kisebb távolságok kedveznek az akár napi rendszerű rendeléseknek is, ennek érdekében is szervezték meg „napimenü” rendszerüket.

Mint már mondtam –folytatta az ügyvezető, a kollégiumi igények hívták életre ezt a vállalkozást. Ezért a legfőbb piacunknak is kezdetben ezt tartottuk, első reklámcetlinket a műszakis Schönhertz kollégiumban helyeztük el. Az internetes marketinggel kapcsolatban – talán ellentmondásos - az a véleményem mégis, hogy nem volt elég hatékony. Hiába van sok látogató az adott oldalon, és ezért például 5 Ft-ot kellett kifizetni kattintásonként, de a reklámtorta nem nőtt meg! Ezért mi a kihasználatlan weboldalakat céloztuk meg oly módon, hogy teljesítményalapú reklámot helyeztünk el, magyarul csak akkor fizettünk, ha a reklámra jött be a megrendelés. Ezt igen nehéz volt elfogadtatni, a rendszer működése ugyanis a bizalmon múlik.

A realizált nyereségből új irányokba indultunk el. Ilyen a Kereső Marketing Ügynökség, amelyik piacvezető Magyarországon, de fontosnak tartom a Laborprojektek kifejlesztését is – tette hozzá Csontos Zoltán - amelynek sport oldala például internetes futballpálya foglalást is lehetővé tesz. Úgy gondolom, hogy a szinergiák kihasználása, a több lábon állás további „oldalhajtásokat ” hozhat.         

PREZI

Létezik egy magyar vállalkozás, amelyik Európa egyik legnagyobb start-up ígérete, és a PowerPoint babérjaira pályázik. Az újszerű Prezi garantáltan eltünteti az unalmas prezentációkat. Somlai-Fischer Ádám, a cég társalapítója és vezető dizájnere a cég születésének történetéről és megtervezett jövőjéről beszélt a Corvinus Egyetem Spin-off klubjában.

„The idea is a dime”, azaz mindössze 10 centet ér ahhoz, hogy sikeres vállalkozást építsünk fel. A Prezi két alapítóval indult, de az üzletbe később beszállók is meghatározó szerepet játszottak. Somlai magát „médiaművésznek ” tartja, mert ott találta meg a szabadságot, korábban gyerekjátékok tervezésével is foglalkozott. Munkájából fakadóan sokat adott elő, de ez igazából nem működött, mert nehéz volt a mondandót úgy elmagyarázni, hogy csak az egymás utáni fotókat, slide-okat mutogatja, magyarul nehéz volt elmondani a történetet. Ezért új programmal álltak elő, amit társa, Kalácsi Péter informatikus készített, aki egy olyan prezentációs eszközt alkotott, ami „mesét tud megjeleníteni, ”és aminek az egyik meghatározó karaktere a fókuszálás. Ez azt jelenti, hogy a prezentáció képei tetszés szerint válthatók, kiemelhetők és interaktívan működtethetők. Monológ előadás helyett itt egyszerre több ember is tud prezentálni, kvázi „körben ülve”, természetesen valós időben.

Az elgondolás már 2001-ben megvolt, de nem gondoltak arra, hogy ebből valaha is vállalkozás lesz. Az ember hiúsága az előadó szerint persze azt kívánta, hogy, ha van egy jó ötletem én legyek az – általa használt szóhasznát szerint - a „pszicho”, aki mindenkit vezet. A jó pszicho fontos tulajdonsága ugyanakkor, hogy egy szuper csapatot épít fel. A bevont partnerek megtanítanak sok mindenre, nem utolsó sorban, szerencsés esetben kiviszik a vállalkozást a világpiacra. Az alapítók ekkor döbbentek rá, hogy, hogy a prezentációhoz ugyan értenek, de társak kellenek ahhoz, hogy tényleg jó pszichók legyenek. Olyan céget kerestek, amely osztja azt a szándékukat, hogy az emberek jobban tudjanak egymással kommunikálni és azt is, hogy a világot kicsit megváltoztassák.

Persze ez így önmagában nagyon szép, de nem sokat ért volna, ha nem találják meg a Svédországban dolgozó Járai Pétert, aki szerintük a vállalkozók „ archeotípusa”.  A kezdő vállalkozás érdekében egy amerikai ajánlatott hagyott ki és itthonról „random” embereket kezdett el felhívni. Azaz véletlenszerűen próbált befektetőket, megrendelőket szerezni, miközben felépített egy csapatot. Ez jelenleg 22 emberből áll, ebből öten San Franciscóban dolgoznak. Hitvallásuk, hogy egy motivált ember többet ér, mint 8-10 nem érdekelt. A csapatépítéshez hozzátartozik, hogy minden évben találnak egy-egy lepusztult lakást, ahol általában nagyon szegény emberek élnek, és ott 1-2 napig közösen dolgoznak, általában kifestik a házat. Ez persze nem egyszerű egy számítógépes fejlesztőnek, de csapatépítő élmény.

A tőkebevonást tekintve könnyebb és szerencsésebb helyzetük volt, mint a hasonló start-up vállalkozásoknak. Egyrészt, mert már kint voltak a piacon és volt bevételük, ami nem elhanyagolható, másrészt, mert a kockázati tőke bevonásakor egy szimpatikus new-yorki társaságra bukkantak. Tudták, hogy bele fognak szólni cég működésébe, de ez kedvezően sült el, mert nagyon sokat segítettek. A külső erő bevonásának célja az ő esetükben csak 1/3 részben a pénz, 2/3 részben a olyan tudással kapcsolatos hozzájárulás, mint például egy adott piac ismerete. Ugyanakkor állami vagy uniós támogatásért sohasem fordultak, pedig lehetőségük lett volna rá. A támogatás szerintük hátrány inkább, mint előny, mert a kapott pénzzel „mondjuk 3 évig kényelmesen eléldegélhetnek, azután, amikor kimennek a piacra kiderül, hogy a termékük már senkinek sem kell”. A corporate ügyfelekhez egyelőre nem tudnak közel férkőzni, mert ők egyszerre akár több tízezres licencet szeretnének, amihez több száz fős céget kellene felépíteni. Ugyanakkor a „természetes” konkurensnek például a Power Point-ot tartják, amelytől nem félnek, abban bízva, hogy jelenleg egészen mással, a mobilokkal van elfoglalva.

A végtermékek piacán nehéz a szokásos marketinggel elérni a célközönséget, mert telített a piac. Fontosabb a fogyasztási élmény, ezért közvetlenül, például előadásokon érik el azokat, akik vevőik lehetnek.  Ezen túlmenően – talán szokatlan módon – a lehetséges fogyasztókkal nagyon sokat teszteltetnek, úgy gondolják, hogy ha nehézkesen működik a rendszer, biztosan ők nem voltak kellően körültekintők. Egyébként a prezentációs eszköz működtetése nem igényel különösebb előképzettséget vagy gyakorlást, néhány óra alatt elsajátítható. Üzleti modellűk szerint szegmentálták piacot: a szoftvert ingyenesen bocsájtják rendelkezésre akkor, ha maga a prezentáció is ingyenes. Ha az ügyfél később pénzt keres, akkor meg tudja fizetni a szolgáltatást. Másfél év alatt 1 millió regisztrált felhasználót gyűjtöttek össze, fizetőset például Nepálban is. Al Gore, volt amerikai alelnök is ezt a prezentációs eszközt használta, neki nem tetszett annyira, viszont a New York Times méltató cikket írt róla. A marketinget segíti, hogy Európa szerte elismerő könyvek jelentek meg a Prezi-ről, a legtöbb pozitív visszajelzés a holland kiadásról érkezett.

USTREAM

Az Ustream.tv  itthon kevésbé ismert, Amerikában és Japánban azonban számon tartják. Élő videótartalmat szolgáltatnak millióknak, akár Obama beiktatásáról, vagy Michal Jakson haláláról, thai K1 boxról. Hosszú út vezetett az üzleti sikerig, ez derült ki Fehér Gyula előadásából, aki a Corvinus Kinizsi kollégiumában beszélgetett a hallgatókkal és érdeklődőkkel. Tipikus start-up vállalkozás, ami komoly növekedésen esett át, de még nem nőtt fel a YouTube-hoz.

Kezdetben internetes oldalakat készítettek néhány amerikai társukkal. A változást az internetes sávszélesség növekedése, a web-kamerák elterjedése jelentette, ezért egyéb szolgáltatói tevékenységük mellett ezt tartották középpontban, amerikai céget hoztak létre. Lassan jöttek a látogatók a honlapra, de 2005-ben számuk megugrott, ezzel együtt például a szerverkapacitások bővülése miatt a költségek is.

2007-ben sem volt egy vasuk sem – mesélte a menedzser, de az üzletben továbbra is lehetőséget láttak. A forrásbevonás, hol máshol, mint a Szilícium völgyben történt. Ott az egy utcában koncentrálódó, és egymást jól ismerő „üzleti angyalok”-tól kaptak „némi” pénzt, 2mó dollárt. A jómódú angyalok segítsége általában abban áll, hogy befektetnek, anélkül, hogy különösebben utána járnának a „story”-nak. Nem szólnak bele a cég vezetésébe, de van egy átváltható ígérvényük, mondta Fehér Gyula. Az egész tulajdonképpen egy telefonhívásra ment. Az angyalok az ígérvényt általában  magas hozammal tudják értékesíteni, bár voltak olyanok, akik elfelejtkeznek róla.

Bár egy „egérlyukban” dolgoztak a völgyben, ami ott megszokott, arra figyeltek, hogy a szóba jöhető cégeket folyamatosan látogassák, mindenféle előadásokra elmenjenek és ott prezentációt tartsanak. Ahogy nőtt felhasználóik száma, úgy nőttek a költségeik is, végül megint elfogyott a pénz. Ugyanakkor elég nagyok voltak ahhoz, hogy kockázati társaságot lehessen bevonni.

Jellemző az odafigyelésükre, hogy ők készítettek egy hatvanas listát a szóba jöhető társaságokról. A tárgyalás itt már legalább 3-4 hónapig tartott, a cég alapos átvilágítása után kemény kérdések következtek, mindenek előtt a növekedési lehetőségekről. Zártkörű részvénykibocsátás keretében Fehér cégébe 11mió dollárt fektettek be, ezért viszont természetesen részesedést kértek, és az irányításban is részt vesznek. Ugyanakkor az amerikai kockázati tőke társaság kapcsolatait kihasználva elküldte őket Japánba.

2009-ben úgy döntöttek, hogy növekedésük miatt stratégiai befektetőt fogadnak el, ez a japán SoftBank lett. Az előadó megjegyezte, hogy Amerikában csak néhány szakértőnek kellett bemutatni a terméket, akik persze folyton közbevágtak és kérdeztek, addig a japánok általában legalább 25-en jelentek meg, és csak figyeltek, végül 1-2 személy döntött. A Ustream Japánban az internetes cégek között az első 150-be, Amerikában a 300-ba került. Az élő közvetítést tekintve sokkal előkelőbb helyen állnak, a magyar piaccal, még a leglátogatottabb hazai portálokkal is nehéz őket összehasonlítani.

Fehér nagyon fontosnak ítéli a „brand”-et, hogy ha már a cég „igeként” is ismert, mint például „facebookoljunk”! Ugyanakkor itt a reklámra arányaiban nem lehet annyit költeni, mint mondjuk egy kerékpáreladónál; ott adott az ár, az árrés, de az internetes szoftverpiacon kevésbé kiszámíthatók a költségek és a bevételek. A Nasdaq a megcélzott következő állomás, de tudni kell, hogy ebben az iparágban 100-ból legfeljebb 10 jut el, aki mögé pénzügyileg is egyáltalán mögé állnak, és ebből 10-ből is jó, ha végül egy nyereséges lesz.

Fehér Gyula beszélt még a jogvédett tartalmakról, amivel kapcsolatban nekik is voltak már jogi problémáik, de élő adás közvetítése esetén ez ma még nem egyértelmű, továbbá arról, hogy mennyire más a kezdeti 4 fős társaság és a mostani több, mint 100 fős csapat irányítása.

Utolsó frissítés: 2012.06.06.