Január - 2018
H K S C P S V
01 02 03 04 05 06 07
08 09 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31  

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV CÉLJAI

Magyarország versenyképességének javítása, tíz év alatt egymillió új munkahely teremtése hét kitörési pont mentén – ezek a legfőbb céljai a 2011. január 14-én elinduló Új Széchenyi Tervnek. A magyar kormány gazdaságfejlesztési programja választ ad az ország előtt álló kihívásokra, és hosszú távon fenntartható növekedést biztosít.

Az Új Széchenyi Terv fejlesztési területeinek kialakítását csaknem másfél éves elemzői munka előzte meg, amelyben több száz elemző és kutató, szakterületüket kitűnően ismerő gazdasági szakember vett részt. Az így elkészült vitairatot 2010. július 28-án mutatta be a Kormány. A vitairathoz beérkezett több száz fejlesztési javaslat a novemberig tartó szakmai konzultációsorozat keretében került megvitatásra. A társadalmi egyeztetések során a vállalkozásoktól, szakmai és civil szervezetektől, önkormányzatoktól és magánemberektől kapott fejlesztési elképzelések beépültek az Új Széchenyi Tervbe.

Az Új Széchenyi Terv középpontjában a foglalkoztatás dinamikus bővítése, a pénzügyi stabilitás fenntartása, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, valamint hazánk versenyképességének javítása áll. A tízéves gazdaságstratégia kijelöli azokat a kitörési pontokat és a hozzájuk kapcsolódó programokat, amelyek biztosítják Magyarország hosszú távú fejlődését.

Az Új Széchenyi Terv 7 programja a következő:

1. Gyógyító Magyarország – Egészségipari Program
2. Zöldgazdaság-fejlesztési Program
3. Otthonteremtési Program
4. Vállalkozásfejlesztési Program
5. Tudomány – Innováció Program
6. Foglalkoztatási Program
7. Közlekedésfejlesztési Program

A kitörési pontok közös sajátossága, hogy sokféle iparágat integrálnak, mindegyiknél komoly esély van arra, hogy a fejlesztés már középtávon, európai és globális léptékben is versenyképes hazai termékek, szolgáltatások és vállalatok megjelenéséhez vezessen. A kitörési pontok egyszerre sok ágazatot fognak át, ezért úgy jelzik a magyar gazdaságfejlesztés irányait, hogy közben nem zárják kordába a vállalkozók ötleteit és törekvéseit.

Az Új Széchenyi Terv megőrizte az első Széchenyi Terv titkát: nyitott tervezésen és a vállalkozásokkal történő együttműködésen alapul. Az Új Széchenyi Terv egy platform, egy széles alap, amelyhez ötlettel, javaslattal, pályázattal és fejlesztéssel kapcsolódhatnak a különböző gazdasági szervezetek, a vállalkozások és az önkormányzatok. Az Új Széchenyi Terv olyan keret, amit – az ötletektől a fejlesztési terveken át a kész beruházásokig – a gazdasági élet szereplői töltenek meg valós tartalommal.

Az Új Széchenyi Terv – hasonlóan az elsőhöz – a vállalkozók, az önkormányzatok és az állam közös kockázatviselésén alapul. Az állam alapvetően a hazánk rendelkezésére álló uniós támogatásokkal vesz részt a fejlesztési kockázatközösség megteremtésében. 2011 és 2013 között az Új Széchenyi Terv 2000 milliárd forint európai uniós támogatás és hazai forrás felhasználásával számol.

A Nemzeti Ügyek Kormánya az Új Széchenyi Terv keretében lépéseket tesz az üzleti környezet és a versenyképesség javítása érdekében. Ahhoz, hogy Magyarországon is a vállalkozó kerüljön a gazdaságpolitika középpontjába, hogy javuljon a vállalkozások versenyképessége, és teljesüljön az egymillió új és adózó munkahely célkitűzése, szövetséget kell kötni az állam és a vállalkozói szektor között.

Az Új Széchenyi Terv szemléletében és célkitűzéseiben egyértelműen harmonizál az Európai Unió 2020-ig szóló gazdaságpolitikai stratégiájának célkitűzéseivel. Az Európa 2020 stratégia céljai és a magyar gazdaságpolitika prioritásainak találkozása világosan tükröződik az Új Széchenyi Terv kitörési pontjaiban is.

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV PROGRMJAI

Foglalkoztatási Program

Munkaerő-piaci program a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért a Közép-magyarországi Régióban

Atipikus foglalkoztatási formák támogatása (konvergencia) (FELFÜGGESZTVE!)

Atipikus foglalkoztatási formák támogatása (KMR) (FELFÜGGESZTVE!)

Mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatása (Munkaerőpiaci Alap)

Gyógyító Magyarország – Egészségipari Program

Turisztikai szolgáltatások fejlesztése 6 régióban

Turisztikai szolgáltatások fejlesztése Nyugat-Dunántúlon

Helyi és térségi turisztikai desztinációs menedzsment szervezetek létrehozása és fejlesztése a régiókban

Rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése a régiókban

Zöldgazdaság-fejlesztési Program

Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban - E-környezetvédelem

A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok - szemléletformálás, informálás, képzés

Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva

Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő és villamosenergia-, valamint biometán termelés

Helyi hő- és hűtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokkal (A)

Helyi hő- és hűtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokkal (B)

A települési szilárd hulladéklerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése

Megújuló energia alapú térségfejlesztés

Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Közép-Magyarországon

Geotermikus alapú hő-, illetve villamosenergia-termelő projektek előkészítési és projektfejlesztési tevékenységeinek támogatása

Távhő-szektor energetikai korszerűsítése

Települési szilárdhulladék-lerakókat érintő rekultivációs programok kiterjesztése

A fenntarthatóbb életmódot és a fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek

Vállalkozásfejlesztési Program

Vállalati együttműködés és klaszterek támogatása a régiókban

Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás támogatása

Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára

Munkahelyi képzések támogatása mikro- és kisvállalkozások számára

Munkahelyi képzések támogatása középvállalkozások számára

Új Széchenyi Hitel Programok

Új Széchenyi Hitel Programok (KMR)

Új Széchenyi Viszontgarancia Programok

Új Széchenyi Viszontgarancia Programok (KMR)

Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztése

Akkreditációs felhívás tanácsadó szervezetek részére a Vállalati Tanácsadás programhoz kapcsolódóan

Kombinált mikrohitel (Közvetítők számára kiírt pályázat)

Kombinált mikrohitel (KMR) (Közvetítők számára kiírt pályázat)

mikrovállalkozások fejlesztése (Mikrovállalkozások számára kiírt pályázat)

Tudomány – Innováció Program

Képzés- és tartalomfejlesztés, képzők képzése, különös tekintettel a matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai képzésekre és azok fejlesztésére

Innovációs eredmények hasznosításának támogatása KKV-k részére

Vállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása

Akkreditált klaszter tagvállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása

Kutatási projektek és kutatási szolgáltatások támogatása a Közép-magyarországi régióban (A felsőoktatás minőségének javítása a kutatás-fejlesztés-innováció-oktatás fejlesztésén keresztül)

Közlekedésfejlesztési Program

Négy és öt számjegyű utak fejlesztése a régiókban

Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése a régiókban

Közlekedésfejlesztési program keretében megvalósítandó egyszerűsített előkészítési projektek

Közlekedésfejlesztési program keretében megvalósítandó kiemelt projektek

Kerékpárút-hálózat fejlesztése

Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése  

Utolsó frissítés: 2012.06.06.